termÉszetes radioaktivitÁs vizsgÁlata kŐ tdk –...

TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA KŐVÁGÓSZŐLŐSÖN TDK – DOLGOZAT

Készítette: Nagy Hedvig Éva ELTE, környezettudomány szak, III. évfolyam Témavezető: Horváth Ákos egyetemi docens ELTE, Atomfizikai tanszék 2006. november

Tartalomjegyzék T a r t a l o m j e g y zé k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 1 . Beve ze té s . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 2 . Kővágós ző lő s . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

2.1. Kővágószőlős geológiai adottságai ................................................................................. 4 2.2. Kővágószőlős és az uránbányászat ................................................................................. 6 2.3. A vizsgált házak elhelyezkedésének leírása.................................................................... 8 2.4. Cserkút ............................................................................................................................ 9

3 . Termés ze te s rad ioakt iv i tá s . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 3.1.1. Radon környezetfizikai jelentősége ........................................................................... 10 3.1.2. Radon előfordulása a természetben............................................................................ 11

3.1.2.1. Radon előfordulása vizekben .............................................................................. 11 3.1.2.2. Radon előfordulása talajban ................................................................................ 12 3.1.2.3. Radon előfordulása levegőben ............................................................................ 12

4 . Mérés i módsze r e k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 4.1. Radon- kamrás exhaláció mérés.................................................................................... 13 4.2. Folyadékszcintillációs spektrometria ............................................................................ 14

Mérés elve ........................................................................................................................ 15 Műszer leírása .................................................................................................................. 15

4.3. Épületek levegőjének radontartalma ............................................................................. 16 5 . M i n t á k é s e r e dm é n y e k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 7

5.1. Talajminták eredményei ................................................................................................ 17 Az eredmények összegzése: ............................................................................................. 19

5.2. Felszín alatti vizek méréseinek eredményei.................................................................. 20 5.2.1. Mintavétel menete .................................................................................................. 21

5.3. Levegő radontartalmára vonatkozó mérések................................................................. 22 5.3.1. A beáramlásos mérések elméleti háttere: ............................................................... 23 5.3.4. Mérési eredmények a H1, H3, H4 házakban.......................................................... 35 A házak eredményeinek összehasonlítása:....................................................................... 37

Ö s s ze f o g l a l á s . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 8 I roda lom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39

2

1. Bevezetés Kővágószőlős egy átlagos falucska a Jakab-hegy lábainál, gyönyörű kilátással, szép

környezettel, természeti kincsekkel és kedves emberekkel. Akár egy mese is kezdődhetne így.

Ebből a meséből azonban rémtörténet lett. Pár éve különböző újságokban különböző cikkek

jelentek meg amelyekben csak úgy dobálóztak az uránfalu, kísértetutca és halálfalu

kifejezésekkel. A történtek hátterében a mára bezárt kővágószőlősi uránbánya állt. A

háziorvos figyelt fel arra, hogy az Ady Endre utca 11 házából 9-ben élnek rákos betegek.

Feltételezte hogy a megbetegedések összefüggésben állnak a környéken található

uránérctelepekkel, így vizsgálatokat kért. A média az eredményeket nem várta meg, hanem

levonta a következtetéseket, miszerint Kővágószőlős sugárzik, a sugárzás rákos daganatokat

okoz, ergo veszélyes itt élni, itt termő gyümölcsöt fogyasztani, stb. Az emberek nagy részében

ez félelmet keltett. Az urán, sugárzás, radon szavak hallatán a legtöbben kétségbe esnek, és a

lehető legrosszabbra gondolnak. Fontos lenne, hogy legalább az érintettek megfelelő képet

kapjanak ezekről a fogalmakról.

Az ÁNTSZ vizsgálatokat indított. A beltéri radonsugárzás mérését a Mecsekérc Rt.

szakemberei végezték. 2002 novembere és 2003 márciusa között 77 ponton helyeztek el

műszereket, 12 esetben tapasztaltak határérték feletti sugárzást. 2003 decembere és 2004

áprilisa között 100 műszert helyeztek el a faluban, és 31 esetben kaptak határérték feletti

értékeket.

Nem csak a radonsugárzást vizsgálták, egyéb irányú kutatásokkal azt próbálták

bebizonyítani, hogy a szokatlanul sok daganatos betegség kialakulásáért nem a sugárzás

felelős. Kővágószőlős mellett kontrollcsoportként Sombereket, egy másik baranya- megyei

falut vizsgáltak, amelynek lélekszáma, a lakók kor- és nem szerinti eloszlása nagyjából

azonos a tárgyfaluéval. A vizsgálat eredményei szerint mindkét faluban magasabb a

daganatos megbetegedések száma az országos átlagnál, de mivel Somberek geológiai

adottságai mások, így arra a következtetésre jutottak, hogy Kővágószőlősön sem a sugárzás

okozta a megbetegedéseket.

Ezek az eredmények engem nem győztek meg. Érdeklődésem fokozódott a téma iránt.

Ebben valószínűleg szerepet játszott az is, hogy személyesen kötődöm a községhez, mert a

családom itt él.

3

Témavezetőm segítségének köszönhetően lehetőséget és támogatást kaptam különféle

vizsgálatok elvégzésére. Hogy átfogó képet kapjak, vizsgáltam talajmintáknak-, vizeknek-, és

lakóházak levegőjének radontartalmát. Az eredmények meglepőek és tanulságosak voltak.

Dolgozatomban ezeket szeretném értékelni, szeretnék következtetéseket levonni és

összefoglalni mindazt, amit a mérések során megtudtam. Mindezt igyekeztem közérthetően

megfogalmazni, hogy bárki számára elérhető és világos legyen, hiszen a legfontosabb, hogy

azok akik itt laknak a megfelelő szabályok betartásával nyugodtan és biztonságban élhessék

mindennapjaikat.

2. Kővágószőlős

1. kép: Kővágószőlős felülnézetből

2.1. Kővágószőlős geológiai adottságai A falu környéke kb. ie. 1100 óta lakott, jelenleg 1365-en lakják. Nevét a 11. századi

szőlőműves népekről, és a községre jellemző kőbányász és kőfaragó mesterségekről kapta.

Földrajzi elhelyezkedését tekintve Kővágószőlős a Nyugat-mecsekben, az 592m magas

Jakab-hegy lábánál fekszik, a 18°7’hosszúsági- és a 46°5’szélességi körön Kővágótöttös és

Cserkút között.

4

A Jakab-hegy főként vörös homokkőből áll, ez az ún. kővágószőlősi homokkő-formáció.

Ez egy kb. 300m vastag, antracitos kőszéncsíkos szürke- és egy kb.50m vastag zöld

homokkőrétegre települt, amelyek a földtörténet ókorából, a perm időszakból származnak

.Kővágótöttös, és Cserkút is homokkőre épült, iparilag hasznosítható uránércet mégis csak

Kővágószőlősön találtak. Kővágótöttös alatt vörös-, szürke-, zöld-, Cserkút alatt vörös, néhol

aleuritos homokkő található( 2. kép). Távolabb már kavicsos homok és kőzetlisztes márga a

jellemző. Kővágószőlős térségében a szürke- és a zöld homokkő az uralkodóak. A falu

hírnevét megalapozó uránérc ebben a zöld színű képződményben található. Az urán azok közé

az elemek közé tartozik, amelyek magmás folyamatok során dúsulnak. Az uránérc a magma

kihűlésekor válik ki és üledékképződés révén felhalmozódhat, ezért fordulhat elő

homokkőben.

A homokkőben lévő szemcséket agyagos, vasas, kavicsos, dolomitos kőzetanyag

cementálta, így ezek a képződmények nem jó víztárolók. A felszín alatti vízkészletet csak a

felszíni beszivárgások táplálják. A környéken nincsenek nagy vízgyűjtő patakok, csak

időszakos vízfolyások.

2. kép: a térség geológiája

5

2.2. Kővágószőlős és az uránbányászat

Magyarországon kőzetekben található radioaktív anyagok után először dr. Szalay Sándor a

Debreceni Tudományegyetem Orvoskari Fizikai Intézetének igazgatója kezdett kutatásokat,

1944-ben. A terepmunkákat 1947-ben kezdte el, ahol még saját készítésű GM csöveket

használt. Kővágószőlősön kutatócsoportjával 1949-ben kezdett mérni. Az akkori eredmények

alapján 1 tonna kővágószőlősi permi vörös homokkő akkora sugárzást mutatott mint 20-36g

urán. 1952-ben Magyarország 30-40 %-ára kiterjedő uránérc-kutatást kezdtek szovjet kutatók

a magyar kormány megbízásából. Kővágószőlős keleti határában 1953-ban találtak iparilag

hasznosítható uránércet. Egyre több szovjet kutató csatlakozott az expedícióhoz, és egyre több

magyar szakembert vontak be a munkálatokba. Dél- Kővágószőlős, Bakonya és Tótvár

területét találták alkalmasnak az ipari feltárásra, itt épültek az első üzemek, az I. II. és III.

bányaüzem.

Az 1956-ra elkészült kővágószőlősi telepen 1957 elején indult meg a termelés. A 60-as

évek közepéig a kutatás titkos volt, ezt bizonyítja a vállalat fedőneve, a Bauxitbánya Vállalat.

Az 1956-os forradalom ideje alatt a bányában leállt a munkavégzés, majd 1957 tavaszán

indult újra a termelés, de ekkor már a Pécsi Uránércbánya Vállalatba tértek vissza a dolgozók.

Az első uránércszállítmány 1958-ban indult a Szovjetunióba. 1964-ben elkészült az első vegyi

dúsítmány , ugyanekkor változtatta meg nevét újra a vállalat: Mecseki Ércbányászati Vállalat-

ra. A növekvő uránérc iránti igény kielégítésére elkezdték kidolgozni a IV. bányaüzem

beruházási programját, ami igen nagy előrelépést jelentett. A kezdeti 120m mély kutatóaknák

helyett 1000m-nél mélyebb légaknák és kutatóaknák kaptak helyet. 1983-ban már az V.

számú üzemben is megkezdődött a termelés. Ezekben az években élte a bánya a fénykorát.

1989-ben mindezek ellenére a bányában leállították a termelést. Ennek fő oka az volt, hogy a

szovjet fél főleg politikai- és gazdasági okokból már nem vette át az uránt, más piacokon

pedig nagyon magasnak bizonyult az itteni kitermelési ár, hiszen az itt található lencseszerűen

elhelyezkedő uránérc-telepeken alacsony koncentrációjú urán található.

A Minisztertanács döntésének értelmében az 1989-ben 7300 embert foglalkoztató

nagyvállalatot 1992 végéig 2051 főre építették le, majd 1997-ben végleg bezárt a bánya, a

vállalat megszűnt.

A cég felszámolása után a bányaterület rekultivációját a Mecsekérc Zrt. végzi. A

helyreállítás közel 20 milliárd forintba kerül, de a károsanyag- és sugármentesítés bíztató

eredményekkel szolgál. A 165 hektáros zagytározó felét- és a 40 hektáros 30-40 méter magas

meddőhányó egészét befedték már földdel és növényekkel ültették be.

6

3. kép: csillegyűjtemény a felszínen

(Chikán Gábor és Csanádi Sándor felvételei)

4. kép: szovjet gyártású bányamozdony


5. kép: pályarészlet 1100 méter mélyen


7

2.3. A vizsgált házak elhelyezkedésének leírása

A bányát bezárása után betemették, az összes lejáratot lezárták, a területet rekultiválták. A

bánya közelében kevés ház van, a szállítóvágatok azonban a falu alatt húzódnak. Az Ady

Endre és a Hunyadi utca között 700 m mélyen található az egyik szállítóvágat. Az Ady Endre

utca többek között ezért is érdemelte ki a kísértetutca nevet. Méréseim során a 6. képen

pirossal jelölt házak belső légterének radonaktivitását vizsgáltam. Az egyes jelölésekhez

tartozó számok, a bányavágat felszíni vetületétől mért távolság szerinti sorrendet jelölik,

kisebbtől a nagyobb felé haladva. A H1 házban élő család tagjai közül már többeknél

diagnosztizáltak daganatos betegséget. A házukhoz tartozó kertben található a bánya

szellőzőaknája. A H2 ház a mi házunk. Az itt mért magas radonkoncentráció miatt, a Hunyadi

utcában még egy helyen, a H3 házban is mértem de ez már távolabb van a vágattól. A H4, a

Jókai u. 3. házhoz tartozó borospincét jelöli, amelynek nincs rendesen megoldva a

szellőztetése, ezért érdekes lehet a mérések szempontjából.

6. kép: bányavágat elhelyezkedése

8

2.4. Cserkút

Cserkút Pécstől nyugatra, a Jakab- hegy lábánál fekszik Kővágószőlős mellett. Történelme a

feltételezések szerint még a magyarok honfoglalásának, Kárpát-medencei bejövetelének

időszakához fűződik. Nevét a községben található Cserkút forrásról kapta. Ezt a forrást

mintáztam meg másfél év alatt 51 alkalommal, mint a felszín alatti vizek egyik jó példáját.

3. Természetes radioaktivitás Alapvetően megkülönböztetünk természetes- és mesterséges radioaktivitást. A természetes

radioaktivitás egyidős a Földdel, hiszen a kb. 4,5 milliárd évvel ezelőtti szupernova

robbanásban radioaktiv anyagok is keletkeztek, mint pl. urán és tórium. Ezek felezési ideje

összemérhető a Föld korával. Ennek következménye, hogy az élet kialakulása a Földön már

valamilyen sugárzás mellett történt. Az embert érő mesterséges sugárterhelés, a civilizáció

fejlődésével egyre növekszik. Itt elsősorban nem az atomerőművek és nukleáris

fegyverkísérletek káros hatásaira kell gondolnunk, hiszen azok tervszerű működés esetén

sokkal kisebb kockázatot jelentenek, mint az életünk során minket érő különböző orvosi

diagnosztikában használt sugárzások, pl. CT, MR, röntgen. A természetes radioaktivitásért a

Galaktikából és a Napból származó kozmikus sugárzás, a szervezetünkben lévő kálium és a

radon felelősek. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Nemzetközi Sugárvédelmi

Bizottságának ( ICRP ) felmérése szerint az 1 főre jutó természetes sugárterhelés átlagosan

2,4 mSv (milliSievert)/ év. Ez az érték az egész Földre nézve nem egységes. Magyarországon

pl.: kb. 3 mSv/ év. A lakóhely geológiai adottságai, a tengerszint feletti magasság is

módosíthatja természetes sugárterhelésünket (pl. Kővágószőlősön várhatóan növeli), hiszen

minél vastagabb felettünk a légköri réteg, annál kevesebb kozmikus sugárzás jut át rajta.

Az értéket befolyásolja az is, hogy az adott ország lakói mennyi időt töltenek épületekben,

hiszen az urán egyik leányeleme a radon, ami a természetes radioaktivitásnak a fő

komponense (54%) zárt terekben felhalmozódhat.

7. kép: sugárterhelés forrásainak százalékos eloszlása az Egyesült Államokban

9

3.1.1. Radon környezetfizikai jelentősége

A radon egy színtelen, szagtalan nemesgáz. A periódusos rendszerben ennek megfelelően a

VIII. főcsoportban foglal helyet, 86-os rendszámmal. Elektronszerkezetéből következik, hogy

kicsi a reakcióképessége, ritkán létesít kapcsolatot más atomokkal. A természetben három

radioaktív izotópja található meg. Ezek közül a 222 Rn a legfontosabb. A toron (220 Rn) és az

aktínion (219 Rn )rövid felezési idejük ( 55 s, 3,9 s) miatt nem jelentenek egészségügyi

kockázatot, hiszen mire kidiffundálnának pl. a kőzetből, elbomlanak. Az aktínion az urán-

235, a toron a nevét adó tórium-232 bomlási sorában található. A bomlási sor azt jelenti, hogy

a radioaktív izotópból bomlása után nem lesz stabil elem, hanem tovább bomlik ún.

leányelemekre. Az 238 U bomlási sorának 6. leányeleme a 222 Rn, ami a 226 Ra-ból keletkezik

α- bomlással. Ez a bomlásnak még mindig nem a végállomása, ebből is további leányelemek

lesznek. A radon-222 felezési ideje 3,82 nap. Ez elég idő arra, hogy urántartalmú kőzetből a

repedéseken át kiszivárogjon és a levegő radon koncentrációját növelje. Akkor jelent

különösebb kockázatot, ha urántartalmú kőzetekből-, vagy urántartalmú talajra épült

házakban, pincékben felgyülemlik. Egészségügyi hatása vitatott, de nagy mennyiségben

mindenképpen káros. Nem maga a radon jelent veszélyt, hanem annak szilárd

bomlástermékei. Ezek különböző fémionok, amik a levegőben lévő aeroszolokra

rátapadhatnak és belélegezve a tüdőben kiülhetnek a hörgők falára, és ott tovább bomlanak

méghozzá α-részecskék kisugárzása közben. A sugárzás hatására a sejtek vagy elpusztulnak,

vagy daganatos sejtek képződnek belőlük. Mindenképpen az utóbbi a rosszabb lehetőség,

hiszen első esetben a sejtek regenerálódhatnak. Biztosan tudjuk, hogy a radon sugárzás növeli

a tüdő- és hörgőrák kialakulásának kockázatát, csak a mértékét nem ismerjük. Külön veszélyt

jelent mindez dohányosok esetében, hiszen a dohányzás is jelentős kockázati tényező, és a

bomlástermékek nagyon jól meg tudnak tapadni a füstrészecskéken, amit később a dohányos

beszívhat.

10

Az arra vonatkozó vizsgálatokat, hogy a tüdőrák kialakulásának kockázatában mekkora

szerepet játszik a radon nagyon megnehezíti, hogy a hatások nagyon különbözőek lehetnek.

Ha a tünetek azonnal jelentkeznek a besugárzás után, akut hatásról beszélünk ez általában

egyszerre nagy dózist kapott betegeknél fordul elő (D>5 Sv). A hatás jelentkezésének

valószínűsége alapján megkülönböztetünk még véletlenszerű (sztochasztikus) és szükségszerű

(determinisztikus) hatásokat. A sugárterhelést nem csak természetes vagy antropogén eredete

alapján csoportosíthatjuk. Figyelembe vehetjük azt is, hogy a minket érő sugárterhelés

hozzánk viszonyítva kívülről, pl. környezetből, vagy belülről pl.: bevitt táplálék-, belélegzett

levegő útján származik-e. Ez alapján külső- és belső sugárterhelést különböztetünk meg.

8. kép: A radon bomlási sora

3.1.2. Radon előfordulása a természetben

3.1.2.1. Radon előfordulása vizekben

Radon vízben való oldhatóságának következtében előfordulhat különböző felszín alatti

vizekben, forrásokban is. Elsősorban olyan területeken ahol a felszín alatt urán- vagy tórium

tartalmú kőzet található. Ez a belső sugárterhelés kockázatát növeli hiszen ivóvízzel a

gyomorba juthat, ahol ugyanúgy mint a légzés esetében a tüdőben, itt is tovább bomlik α-

sugárzás közben. Magyarországon jelenleg nem létezik hatályos törvény amely a különböző

célra felhasználható vizek (pl. ivóvíz, fürdővíz, öntözővíz stb) maximális radontartalmára

vonatkozik. A megengedett maximális radonkoncentráció értéke ivóvizekben, nagyon nagy

eltérést mutat azok között az országok között ahol van erre törvény (USA-ban 11 Bq/l, Nagy -

Britanniában 100 Bq/l) (Ádány Tímea, 2005).

11

3.1.2.2. Radon előfordulása talajban

Szinte minden kőzet és talaj tartalmaz uránt és tóriumot csak a mennyiségük tér el

egymástól. Egy átlagos talaj urántartalma 2 ppm. Ha a kőzetben megtalálható az anyaelem, a

leányelemek is jelen vannak, tehát a talaj radonkoncentrációja elsősorban a talaj természetes

radioizotóp tartalmától függ. Befolyásoló tényező még a talaj szerkezete, agyagtartalma,

elsősorban a szmektitre (nedvesség hatására duzzadó agyag) vonatkozóan, ugyanis a csapadék

hatására megduzzadt talaj száradás után repedezni kezd és a repedés mentén a radongáz

migrálhat. A talaj radontaralmát módosíthatja még a permeabilitása, szemcsemérete és

porozitása is.

3.1.2.3. Radon előfordulása levegőben

Radon a levegőbe elsősorban a talajból juthat. A mélyben lévő urán-tóriumtartalmú

kőzetekből kidiffundálhat a repedéseken, réseken keresztül, főleg nagy áteresztőképességű-,

porózus kőzetek esetén. Azt, hogy a radon milyen messzire tud eljutni a kiindulási helyétől

befolyásolja a talaj nedvességtartalma, a hőmérséklet, és a széljárás is. A szabad levegő

radonkoncentrációját csak kis mértékben befolyásolja a talajból migráló radon, hiszen hamar

elbomlik, de barlangokban, pincékben, házakban összegyűlhet jelentős koncentrációt

képviselve.

A lakóépületekben felhalmozódott radon kisebb hányada érkezik diffúzióval (15%), a

nagyobb hányadot (45%) általában nyomáskülönbség által szívott talajlevegő hozza magával

a nyílásokon keresztül. Az építőanyagból kidiffundálva mintegy 20%, a külső levegőből

bediffundálva 17%, a vízből 2%, a konyhai gázból 1% érkezhet. (Marx György, 1996)

Mint ahogy vizek maximálisan megengedhető radontartalmára, lakáslevegő radontartalmára

sincs hatályos törvény ma Magyarországon (munkahelyek levegőjének maximális

radonkoncentrációjára van). A WHO és az Európai Unió ajánlásait tudjuk viszonyításképpen

használni. Ez az érték lakóhelyen 200-400 Bq/m3. Az éves átlagban mért aktivitás

koncentrációk középértéke Magyarországon 55 Bq/m3.lakóépületekben (Boráros Viola, 2006).

Ahogy ezt a méréseknél látni fogjuk, a Kővágószőlősön vizsgált házakban ezt az értéket jóval

meghaladják a kapott koncentrációk.

12

9. kép: talajból épületekbe szivárgó radon

4. Mérési módszerek

Talajminták radonkibocsátását radon-kamrás exhaláció méréssel határoztam meg. Saját

házunkban három szinten, több helyiségben mértem RAD 7 radonmonitorral a szobák

levegőjének radontartalmának időfüggését, és a radon beáramlását. További helyszíneken is

mértem hasonló céllal. A bányavágat közelében lévő házakban vizsgáltam pincék radonnal

való betöltődését. A térség talajvizének radioaktivitását több helyen vizsgáltam. A

Kővágószőlős mellett fekvő Cserkút nevű településen a névadó Cserkút forrás vizének

radontartalmát folyadékszcintillációs spektrometriával mértem.

4.1. Radon- kamrás exhaláció mérés A radon-kamrás vizsgálatokkal a különböző talajminták radonkibocsátási képességét

határoztam meg. A radonkamra egy 1,6- 2 dm3 térfogatú henger, aminek mindkét végéhez

egy csövet csatlakoztatunk. Az egyik cső közvetlenül-, a másik a páralekötőn keresztül

kapcsolódik a RAD7 radondetektorhoz. A csőben lévő levegő radon- és toron

aktivitáskoncentrációját, valamint azok változását mérjük. A talajmintákat először betesszük a

kamrába, lezárjuk, de a detektort csak 3 héttel később kötjük hozzá a kamrához. A 3 hét

kivárási idő azért fontos, mert ennyi idő kell ahhoz, hogy ugyanannyi radon keletkezzen, mint

amennyi elbomlott, vagyis egyensúly álljon be a keletkező- és elbomló radon koncentrációja

között. Ehhez a felezési időnek (3,81 nap) ötször kell eltelnie, ami majdnem 3 hét.

13

10. kép: radon-kamra

11. kép: radonkamra sematikus ábrája

4.2. Folyadékszcintillációs spektrometria Ezzel a módszerrel vizek radontartalmáról kapunk információt. Először vennünk kell egy

folyadékszcintillátort, más néven koktélt. Ez oldószerből, primer- és szekunder

szcintillátorból áll. A két szcintillátor azért szükséges, mert az oldószer nagy hatásfokkal nyeli

el az energiát, de az általa kibocsátott fotonok hullámhossza nem esik a látható fény

tartományába. Az oldószer molekulái elnyelik az α- vagy β- részecske energiáját, ezzel

magasabb energiaállapotba jutnak, gerjesztődnek, majd a primer szcintillátorral való

ütközésben átadják energiájukat. Mindkét szcintillátor fényt bocsát ki, a primer az oldószer

molekulák gerjesztési energiáját-, a szekunder a primer által kibocsátott energiát használja fel.

14

Mérés elve

A szcintillátorként használt anyag molekulái radioaktív sugárzás hatására gerjesztett

szintre jutnak, majd amikor visszatérnek alapállapotba, a felesleges energiát foton formájában

fényfelvillanás közben sugározzák ki. A műszerben található fotoelektronsokszorozók ezeket

a fotonokat elektromos jellé alakítják, hogy a detektor számára érzékelhetőek legyenek. Mint

a legtöbb mérésnél itt is felléphetnek zavaró hatások. Számolnunk kell a kioltás jelenségével,

ami azt jelenti, hogy a mintából keletkező fotonok közül néhány még a detektálás előtt

elnyelődik. Beszélhetünk kémiai- optikai- és színkioltásról. Kémiai: A gerjesztési energiát a

primer- és szekunder szcintillátor helyett a kioltó anyag veszi át, ezért az energia csak

melegítésre fordítódik. Optikai: Akkor következhet be, ha a koktél nem elég átlátszó vagy pl.

ujjlenyomat maradt a küvettán. Színkioltás: Ha az oldószerben valamilyen színes anyag

maradt (pl. festék) az elnyelheti az emittált fényt még azelőtt, hogy az elektronsokszorozó

fotokatódjára jutna. Esetünkben a kioltás alig számít, mert a radon spektruma nagy

fényhozamnál mutat csúcsokat. Koktélként minden esetben OptiFluor O-t használtunk.

Műszer leírása

Vízminták radontartalmának meghatározását minden alkalommal a Tri-Carb nevű

folyadészcintillációs spektrométerrel végeztem. A berendezésben két fotoelektronsokszorozó

található egymással szemben, amelyek a fényfelvillanásokat detektálják. A két műszer

koincidenciába van kapcsolva, ami azt jelenti, hogy csak azokat az impulzosokat detektálják

amiket mindkettő egyszerre jelez, ezzel kiküszöbölve a zavaró zajhatásokat. A jeleket egy

analóg-digitál konverter (ADC) alakítja át digitális jellé, majd egy sokcsatornás analizátorra

küldi. A gépet bekapcsolása után egy ismert radioaktív izotóppal kalibráljuk, majd beállítjuk a

megfelelő paramétereket ( protokoll, csatorna, mérési idő stb.). Az adatokat a műszerre

kapcsolt nyomtatóval kinyomtattam, és Excel segítségével dolgoztam fel.

12. kép: Tri-Carb folyadékszcitillációs spektrométer

15

4.3. Épületek levegőjének radontartalma

Szobalevegők radontartalmát, egy DURRIDGE gyártmányú RAD 7 radonmonitorral

vizsgáltam. A műszer 0,7 l-es kamrájában egy beépített Si-detektort használ, ami az α–

sugárzás energiáját elektromos jellé alakítja át, illetve képes meghatározni, hogy melyik

izotóp keltette a sugárzást. Ezzel a módszerrel 222Rn, és 220Rn izotópokat illetve azok

leányelemeit detektálhatjuk( 216Po, 218Po és a bomlástermékeik.). A félgömb alakú kamra

belseje elektromos vezető réteggel van bevonva, ami nagyfeszültségre van kapcsolva. Ez azért

szükséges, mert a detektorba bizonyos szűrések után bejutott levegővel keveredett radon a

detektor belsejében elbomlik és pozitív töltésű 218Po keletkezik, amit a feszültség hatására

keletkezett elektromos tér a Si-detektorra hajt. A detektor felületén a 218Po izotópok alfa-

részecskék kisugárzása közben gyorsan elbomlanak rövid felezési idejüknek köszönhetően. A

detektor ezeket az α-részecskéket detektálja. Több, különböző energiájú részecske detektálása

egy spektrumot eredményez.

A műszerrel végezhetünk hosszabb idejű monitorozást egy helyen, ilyenkor az ún. normál

módot alkalmazzuk, de végezhetünk mérést a pillanatnyi radon koncentrációt illetően is, ha a

szippantási módot alkalmazzuk. Mi mindig ez utóbbit használtuk.

13. kép: RAD7 radonmonitor

16

5. Minták és eredmények 5.1. Talajminták eredményei

A mintákat, összesen 5 db-ot minden esetben ásóval vettem, kb. 20 cm mélyről. A

vizsgálat előtt semmilyen kezelést nem végeztem rajtuk, eredeti állapotukban tettem őket a

kamrába. K1, K2, K4, K5, K6 névvel láttam el őket.

A K1-, és K2-es minták a Hunyadi u. 5. számú ház (H2) kertjének különböző pontjairól

származnak. A K4-es mintát Cserkút- forrás mellől vettem. Ez egy sötétbarna, inhomogén

minta. A K5 -ös minta, az Ady Endre u. 10 számú ház (H1) kertjéből származó minta, színe

világosabb barna, nagyobb darabokból áll, kavicsos. A K6 minta szintén az Ady Endre

utcából származik, a bánya szellőzőaknája mellől, sötétbarna, darabos talaj.

Radon-kamrás mérésekkel talajok radonkibocsátási tulajdonságait mértük. A mérés menete

a következő: Az ismert tömegű talajt egy papírdobozba helyeztük, majd betettük a radon-

kamrába. A csapokat elzártuk, és három hetet vártunk, hogy a radonkoncentráció elérje az

egyensúlyát. Ezután először háttér- mérést végeztünk RAD7-tel, majd tefloncsövek

segítségével összekötöttük a kamrát a radonmonitorral. A RAD7 csak a 218Po beütéseket

számolja szippantási üzemmódban, ezért a kamrában lévő konstans koncentráció

megméréséhez még 15 percet vártunk, mert a 218Po felezési ideje 3 perc, és a felezési idő

ötször 15 perc. A 14. képen az első kék pont ezért esik a konstans alá. Ezután sokáig

monitoroztuk a radonkoncentrációt a kamrában, és ezen mérések átlagát határoztuk meg.

Egyenes- vagy exponenciális illesztéssel dolgoztunk. Az eredményeket az ábrák rögzítik. A

koncentráció egy- két esetben csökkent, mert a radonkamrák némelyike nem szigetelt

tökéletesen a RAD7 pumpájának működése során.

Összefüggést keresünk a szellőzőakna elhelyezkedése, és a magas radonkoncentráció

között.

14. kép: K5 és K6 talajminták radontartalma

17

A K5- ös talajminta radonkoncentrációja nagyjából konstans, de jól illeszthető rá

exponenciális. 1000-1200 Bq/m3 az átlagos radontartalma. Talajok maximális

radonkoncentrációjára nincs határérték Magyarországon, így ez a mérés csak relatív

összehasonlítást tesz lehetővé a talajok között. A Balaton- felvidéki korábban vizsgált

talajmintáknál a maximális érték pl. 782 Bq/m3 volt. A háttérértékeket a K5 –ös minta

esetében rózsaszín, A K6-osnál sárga pontokkal jeleztem.

A K6- os minta, a K5-ösnél is magasabb radonkoncentrációt mutat. Itt úgy tűnik, hogy az

idő elteltével egy kicsit csökken a minta radontartalma, de ez valószínűleg abból következik,

hogy a kamra nem szigetelt tökéletesen. Ez a minta az egykori bánya szellőzőaknája mellől

származik, egy ház kertjéből (H1). Az itt élők saját fogyasztásra zöldséget- és gyümölcsöt

termesztenek ebben a talajban. Az itt élő család férfijainak három generációjánál is rákot

mutattak ki, egyikük sajnos már nem él. A daganatos betegségek nem öröklődnek, de a hajlam

igen, ezért nehéz következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy a betegségük

kialakulásában szerepet játszott-e a radon, és ha igen akkor mekkorát. Abban azonban

biztosak lehetünk, hogy a bánya szellőzőaknája mellett lévő talajok radonkibocsátása

mérhetően magasabb mint akár csak 5-10 méterrel távolabb.

15. kép: K1 és K2 talajminták radontartalma

A K1-es és K2-es minták azonos helyről származnak. Ennek megfelelően

radonkoncentrációjuk is hasonló értékeket mutat, átlagosan 940 Bq/m3-t. Mindkét mintát a

Hunyadi u. 5. számú ház kertjének, Ady Endre utcához közelebb eső területéről vettem. A

K1-es minta esetében időben csökkenő radontartalmat látunk, amit valószínűleg a kamra

szivárgása okozott. A minták mérése előtt, itt is mértünk hátteret, ezt jelölik a világoskék

pontok.

18

16. kép: K4 talajminta radontartalma

Az összes vizsgált talajminta közül a K4-esnél mértük a legalacsonyabb

radonkoncentrációt, 560 Bq/m3-t. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a Cserkút alatt

található kőzetek urántartalma kisebb, mint a Kővágószőlős alapkőzetét alkotóké. A

háttérértékeket itt is világoskék pontokkal jelöltem.

A műszer által mért eredményeket korrigálni kell, mert miután a kamrát összekötjük a

detektorral, és kinyitjuk a csapjait, a radonkoncentráció felhígul, mivel a detektorban és a

csövekben a koncentráció nagyon alacsony (a mért háttér értékével egyezik meg), ellentétben

a kamrában lévővel. Ehhez a korrekcióhoz ki kell számolni a radon kamra, a detektor, a

páralekötő és a csövek térfogatát. Ezeket a számításokat tartalmazza a következő táblázat.

A térfogati adatokkal ki tudjuk számolni a kamrában levő tényleges radonkoncentrációt

(amit a kamra a kinyitása előtt tartalmazott). Ehhez a következő számításokat kell elvégezni

Clev= Cm+(Cm-Ch)*T/V , ahol Clev a kamrában levő tényleges radonkoncentráció; Cm a műszer

által mért minta koncentrációja; Ch a műszer által mért háttér koncentrációja; V a kamra és a

minta térfogatának különbsége; T a műszer és a csövek térfogata.

A kamra levegőjének teljes radonaktivitását jelöljük E-vel (Bq): E= (kamra teljes térfogata – minta térfogata literben)/ 1000 * Clev, Fluxus=E/(a mintatartó területe)

Az eredmények összegzése:

név kamra cm (Bq/m3) σ ch

(Bq/m3) σ A (cm2) h (cm)

Vkam (l)

Vcs+det (l)

clev (Bq/m3) σ E (Bq) Fluxus

(db/s/m2) K1 RK1 951 48 21 16 13,5×6,0 3,0 2,00 0,868 1410 5% 2,47 306 K2 RK10 932 44 3 10 12,5×8,0 2,0 2,02 0,868 1375 5% 2,50 250 K4 RK2 560 42 80 71 14,2×7,6 2,5 1,88 0,868 818 5% 1,32 122 K5 RK10 1102 31 3 10 13,5×9,1 1,2 2,02 0,868 1611 5% 3,02 246 K6 RK1 1942 40 9 28 14,4×7,4 1,5 2,00 0,868 2853 5% 5,25 493

19

5.2. Felszín alatti vizek méréseinek eredményei

Felszín alatti vizek közül leggyakrabban a Cserkút nevű forrást vizsgáltuk. Több mint egy

év alatt összesen 51 minta radontartalmát mértük meg. A sok adatnak köszönhetően jól

értékelhető eredmények születtek, amelyekből bátran lehet következtetéseket levonni.

Érdekességként itt jegyzem meg, hogy a forrás mellett egy nagy tábla hirdeti, hogy nem

ivóvíz. Egyik mintavételem alkalmával a forrás melletti házból egy érdeklődő férfi jött ki.

Állítása szerint az ÁNTSZ havonta végez vizsgálatokat a víz minőségére vonatkozóan, és azt

állapították meg, hogy a víz nagyon jó, iható, csecsemőknek is ajánlják. Annak, hogy ők

végeztek- e vizsgálatokat a víz radontartalmát illetően sajnos nem tudtam utánajárni, de

mindenképpen figyelemreméltónak találtam ezt az információt.

Cserkút hosszú idejű monitorozásán kívül, megvizsgáltam még a Négybarát- forrás

radonkoncentrációját. Felkerestem a Fenyves-, és Jancsi- forrást is, de ezek mindkét

alkalommal szárazak voltak. Másodszor már a Négybarát- forrásból sem tudtam mintát venni,

valamint 2006. október közepe óta a Cserkút- forrás sem ad vizet. Ez arra utal, hogy

időszakos vízfolyások táplálják őket. Ez magyarázatot ad arra is, hogy tavaly ilyenkor volt víz

a forrásokban, hisz akkor sokkal csapadékosabb volt az időjárás. A források mellett saját

kutunk vizének radontartalmát is megvizsgáltam. A kút vizét csak öntözés céljából használjuk

A mintavétel során először vödörbe vettem vizet, majd a szokásos módon fecskendővel 10 ml

mintát vettem, ügyelve arra, hogy a vödör aljáról kerüljön víz a fecskendőbe.Ezután mindent

úgy csináltam, mint források mintavételezése során.

17. kép: Cserkút-forrás

20

5.2.1. Mintavétel menete

A mintavétel során mindig figyeltem arra, hogy a vízminta ha lehet egyáltalán ne

érintkezzen a levegővel, mert akkor csökkenne a radon koncentrációja és nem lenne teljesen

hiteles a mérés. A mintát mindig egy 10 ml-es fecskendővel vettem ügyelve arra, hogy a

mintában ne legyen levegő, ezután, egy 20 ml-es üveg küvettába 10 ml OptifluorO alá

fecskendeztem, majd légmentesen lezártam parafilmmel. Azoknál a forrásoknál, ahol a víz

egy csövön keresztül jött ki, igyekeztem minél mélyebbről venni a mintát. A minták

radontartalmát 3 napon belül Tri-Carb folyadék-szcintillációs spektrométerrel mértem.

18. kép: Négybarát-forrás vizének radontartalma

A Négybarát-forrás átlagos radontartalama 78,2 Bq/l. Sajnos ebből nem sok mindenre

tudok következtetni, mert kevés a minta, és a mintavételek ugyanakkor történtek.

19. kép: cserkúti vízminták értékelése 1

21

A cserkúti vízminták radontartalma egy-két kiugró adattól eltekintve időben állandónak

tekinthető. Közel másfél év alatt 51 mintát vizsgáltunk meg. Ennek köszönhetően igen „jó”

adatsorhoz jutottunk. A minták átlagos radonkoncentrációja 76,5 Bq/l. Ez nagyságrendileg

megegyezik a Négybarát- forrás vizének radontartalmával. Ennek oka valószínűleg az, hogy

fakadási helyükön hasonlóak a geológiai viszonyok. Egyértelmű, hogy bár Magyarországon

nincs rá határérték, ez magas radonkoncentrációnak számít forrásvízben.

20. kép: cserkúti vízminták értékelése 2

5.3. Levegő radontartalmára vonatkozó mérések A lakóépületek levegőjének radontartalmára vonatkozó mérésekben arra voltam kíváncsi,

hogy a szállítóvágat felett lévő házakban magasabb-e a radonkoncentráció, mint a vágattól

távolabb. Három utcában 4 házban mértem, amik a vágattól különböző távolságokban

helyezkednek el (3.kép).

A beltéri radonkoncentráció meghatározására kétféle vizsgálatot végeztem. Legtöbbször

átlagot mértem, ami azt jelenti, hogy a RAD7 detektort olyan helyiségbe tettem ahol előtte

nem volt kiszellőztetve és így mértem minimum 3 órán keresztül, hogy a levegő

radontartalmának időbeli változásait nyomon követhessem. A másik módszer (amelyet

beáramlásos mérésnek hívunk) lényege, hogy a mérni kívánt helyiségben alaposan

kiszellőztetek, utána elindítom a műszert és az ajtókat, ablakokat becsukom. Ebben az esetben

azt vizsgáljuk, hogy a szoba levegője mennyi idő alatt telik meg radonnal. Ha jól

kiszellőztettünk akkor a kezdeti koncentráció értéke 0. Ilyenkor az átlagmérésnél hosszabb

ideig kell a műszerrel mérni, mert ahhoz, hogy 0 Bq/m3-ről elérje a maximális

koncentrációját, általában több idő kell.

22

5.3.1. A beáramlásos mérések elméleti háttere:

Beáramlásos méréskor a szobában lévő radonatomok száma (N(t)) két dolog miatt változik

az általunk használt egyszerűsített képben. Egyrészt λ bomlási állandóval bomlik, másrészt az

L vastagságú falon keresztül diffúzió során bejut. Ez utóbbi esetben a fal túlsó oldalán a

talajban lévő nagy radontartalmú levegőt tételezünk fel. Ezért az alábbi egyenlet leginkább a

pinceszinten végzett mérésekre lehet jó közelítés:

( )T

dN DA DA DAN n N ndt L L L

= −λ + ∆ = −λ + − n t

λ: Radon bomlási állandója (λ=ln2/T1/2)

D: Diffúziós állandó (m2/s dimenziójú), a koncentrációkülönbség hatására beáramló

radonatomok számával arányos. Ez egy átlagos (effektív) állandó, a ház építési

technológiájára, beépített anyagaira jellemző.

A: Felület amin át a radon a szobába diffundálhat

L: Fal vastagsága amin keresztül a radon a szobába juthat

∆n: A talajban és a szoba levegőjében lévő radontartalom közti különbség, n db/m3

dimenziójú, c-vel az aktivitáskoncentrációkat fogjuk jelölni c=λn.

∆n-t két tagra bontom, a szoba levegőjében- és a talajban mért radonkoncentráció értékei

alapján. Így a talajban lévő radonkoncentráció nT, a szoba levegőjének radontartalma:

n(t)=N(t)/V (db/térfogat)→ az így kapott egyenlet:

*( ) T

dN DA DAN n Ndt LV L

= − λ + + = −λ + k

, ahol DA nT /L → k -val jelölt (db/s dimenziójú) állandó.

Ennek a differenciálegyenletnek a megoldása: *

*( ) (1 )tkN t e−λ= −λ

. Ha mindkét oldalt

megszorozzuk a radon bomlási állandójával, akkor a darabszám helyett a radon aktivitását

kapjuk. A méréseinkben azonban aktivitás-koncentrációk lesznek, ezért még a

rendelkezésre álló tér térfogatával leosztjuk mindkét oldalt:

* **( ) ( ) (1 ) (1 )tkc t N t e c e

V V−λ −λ*tλ λ

= = − = −λ

(1. egyenlet)

Itt:

** *

1T Tk n DA c DA cc DA LVV LV LV

T

LV D

λ λ= = = =

λ λ λ + + λA

23

Ez azt jelenti, hogy a cT (a talaj radonaktivitás-koncentrációja) határozza meg a c* telítődési

koncentrációt, de ez utóbbi mindig kisebb lesz. Annál kisebb lesz a telítődési koncentráció,

minél szélesebb a fal (L nagyobb), minél kisebb a D diffúziós állandó (jól zár a fal anyaga), és

minél nagyobb a szoba V/A aránya (térfogat/a falak területe), hiszen annál nagyobb térfogaton

oszlik el a bejutó radon. A D=0 határesetben c*=0 adódik, ami a tökéletesen záró fal esete.

Az 1. egyenletet beáramlási görbének is hívjuk, és a másik paramétere λ* nemcsak a

bomlási állandót tartalmazza, hanem a diffúzióra jellemző DA/LV konstanst is. Így mindig

λ*>λ, ezért a diffúzió nélküli esethez képest mindig gyorsabb feltöltődést kapunk. Ha DA/LV

jóval nagyobb a λ-nál, akkor a feltöltődés gyors, és a bomlás alig játszik szerepet.

Ebben az egyszerűsített modellben a radon kiszökést, szellőzést nem vizsgáltuk. Az is

fontos lehet, hogy a ház alapzata és a talaj között milyen viszonyok vannak. Lehetséges

például, hogy a határfelületen a radon képes a szabad levegőbe kiszökni, ekkor egy cT -nél

kisebb effektív cT -vel kell számolnunk. Az egyenletünk közelítésként alkalmazható arra az

esetre is, amikor nem a talajból áramlik a radon a szobába, hanem a tégla anyagából. Ilyen

esetben a fal két oldala közötti nyomáskülönbség is szerepet játszik, de ezt sem tartalmazza

egyszerű modellünk. A radon pontos követése természetesen bonyolult modellekhez vezet, mi

jelen keretek között az egyszerűséget szem előtt tartva, a beáramlást pusztán mennyiségileg

akartuk megragadni. Ezt igazából egy mérésben tudtuk megtenni, a Hunyadi utca 5. szuterén

beáramlás mérése során.

5.3.2. A beltéri levegő méréseinek helyszínei

A radonkoncentráció értéke várhatóan annál magasabb, minél közelebb vagyunk a

talajhoz, hiszen a lakótér levegőjében lévő radon fő forrása általában a talajszemcsék

rádiumtartalma. Ennek ismeretében főleg pincékben mértem, de végeztem vizsgálatokat

földszinti szobákban, és a viszonyítás kedvéért tetőtérben is. Nehezíti az eredmények talaj

szerepére vonatkozó értékelését, hogy. nem lehet összehasonlítani egymással azokat az

eredményeket, amiket egy olyan pincében mértünk aminek meg van oldva a szellőztetése,

azokkal az értékekkel amiket rosszul szellőző pincékben mértünk.

24

Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a radonnak van nappali-éjszakai és évszakos

periódusa. Az, hogy a szobalevegő radontartalma éjszaka magasabb, elsősorban viselkedési

szokásainkból ered, hiszen nappal szellőztetünk, így éjszakára megnő a radonkoncentráció a

szobalevegőben. Egy másik momentummal is számolnunk kell. Éjszakánként hőmérsékleti

inverzió alakulhat ki, ami csökkenti a levegő keveredésének mértékét a felszíni határrétegben.

Ilyenkor emelkedik a radontartalom a szabad levegőben is, és csökken a beltéri- és a szabad

levegő cseréje. Az évszakos periódus oka az, hogy télen fűtünk, emiatt kevesebbet

szellőztetünk. A meleg levegő felszáll, a légnyomás csökken, és szívóhatást fejt ki így a radon

beáramlása a talajból még intenzívebb.

21. kép: Hunyadi u. 5 mérési pontjai 1

Saját házunkban 3 szinten mértem, pincétől a tetőtérig, hogy megvizsgáljam a talajtól

távolodva csökken-e a levegő radontartalma (21. kép). Az öt mérési pontot piros pöttyökkel

jelöltem.(22.kép)

25

22. kép: Hunyadi u. 5 mérési pontjai 2

Ez a tervrajz a Hunyadi u. 5-ös ház földszintjének alaprajza a mérési pontokkal bejelölve

.Balról jobbra haladva: 1. Szoba ( későbbiekben: pajta), 2. kamra 3. nappali, 4. hálószoba (2

mérési pont). Ezeken kívül még mértem a tetőtérben és a pincében ( későbbiekben: szuterén).

5.3.3. Eredmények a Hunyadi utca 5-ben (H2 ház)

T.1. Tetőtér

23. kép: Hunyadi u. 5 tetőterének mérési eredménye

26

Mérés ideje: 2006. 11. 01. 23: 19- 2006. 11. 02. 08:19

Átlag: 200 Bq/m3

Időfüggés: 10 órán belül alig változott a radonkoncentráció értéke

Az eredmények értékelésénél a házban lévő mérési pontokon felülről lefele haladok. A

legkisebb radonkoncentrációt a tetőtérben vártuk. A nagyon jól szellőző helyiségeket kivéve

valóban itt volt a legalacsonyabb a levegő radontartalama. A többi mérési pontban kapott

eredményekhez képest ez nem túl magas, de tetőtéri szobához képest igen.

F.1. Pajta

24. kép: Hunyadi u. 5 pajtájának mérési eredménye

Mérés ideje: 2006. 10. 30. 22: 08- 2006. 10. 31. 20: 28

Átlag: 60 Bq/m3

Időfüggés: konstans, a 10-13 órák közötti időszak kivételével (másnap délelőtt)

A pajtában elsősorban azért mértem, mert annak fala Kővágószőlősön bányászott kőből

készült. A helyiségnek azonban egyáltalán nincs szigetelése, így a jó szellőzés következtében

a házban itt a legalacsonyabba a radonkoncentráció.

27

F.2.1. Kamra (1. mérés)

25. kép: Hunyadi u. 5 kamrájának mérési eredménye 1

Mérés ideje: 2006. 10. 31. 21: 16- 2006. 11. 01. 10: 16

Maximum: 750 Bq/m3

Időfüggés: egyenletesen telítődött, kb. 53 (Bq/m3)/óra

A kamra egyik falát is ugyanolyan kövekből építették, mint a pajta falát, viszont ez

egyáltalán nem szellőzik. Ez magyarázat lehet arra is, hogy a két egymás mellett lévő

helyiségben ilyen nagy eltérést figyelhetünk meg a levegőjük radontartalmát illetően.

F.2.2. Kamra (2. mérés)

26. kép: Hunyadi u. 5 kamrájának mérési eredménye 2

Mérés ideje: 2006. 11. 01. 12: 34- 2006. 11. 01 22: 04

Maximum: nem értük el

Időfüggés: egyenletes emelkedés, kb. 58 (Bq/m3)/óra

28

Ez a mérés szintén a kamrában készült, de itt azt mértük, hogy a helyiség levegője mennyi

idő alatt tud megtelni radonnal. Az ábráról az olvasható le, hogy a radontatalmat nem tudtuk

teljesen kiszellőztetni a mérés előtt, hiszen a koncentráció értéke nem 0-ról indul, másrészt

valószínűleg túl rövid ideig tartott a mérés, a telítési fázist nem értük el mivel pár órával a

mérés előtt ugyanabban a helyiségben jóval magasabb radonkoncentrációt mértünk. Ha

tovább vártunk volna, valószínűleg itt is tovább emelkedtek volna az értékek. A kamrában

végzett mérések során azt figyelhetjük meg, hogy a két beáramlási sebesség nagyon hasonlít

egymáshoz, mérési hibán belül megegyeznek. Az átlagmérésnél is szellőzött a helyiség az

ajtónyitogatás miatt, és a kamra kis térfogata következtében hamar lecsökkent a

radontartalom.

F.3. Nappali

27. kép: Hunyadi u. 5 nappalijának mérési eredménye

Mérés ideje: 2006. 10. 28 22: 49- 2006. 10. 29. 09: 49

Átlag: 400 Bq/m3

Időfüggés: kb. állandó, első órában 200 (Bq/m3)/ óra sebességgel emelkedik a levegő

radonkoncentrációja

Itt átlagot mértünk, ennek ellenére egy kicsit emelkedik a levegő radontartalma az idő

előrehaladtával. Ennek oka az lehet, hogy éjszaka mértünk, és a radon nappali- éjszakai

periódusa miatt éjjel magasabb a radonkoncentráció.

29

F.4. Hálószoba (1. mérés)

28. kép: Hunyadi u. 5 hálószobájának mérési eredménye 1

Mérés ideje: 2006. 11. 02. 9: 29- 2006. 11. 02. 20: 29

Átlag: 250 Bq/m3

Időfüggés: nagyjából állandó

A hálószobában háromszor mértünk. Ez a szoba a szuterén felett található. A .két helyiség

közötti szigetelés nem tökéletes ezért a radon szivároghat felfele.

F.4.2. Hálószoba (2. mérés)


Mérés ideje: 2006. 10. 21. 08: 10- 2006. 10. 21. 16: 10

Átlag: 200 Bq/m3

Időfüggés: az előzőhez hasonlóan nagyjából állandó, csak egy kicsit kisebb

30

Ez egy nappali mérés, és az előbbinél alacsonyabb koncentrációkat mutat. Ennek oka a

radon évszakos periódusa, pontosabban az, hogy a mérés idején az évszakhoz képest

kellemes, meleg idő volt, a fűtés sem volt bekapcsolva, így az előző méréssel ellentétben itt a

talaj nem fejtett ki szívóhatást. A kezdeti magas koncentrációértékeket valószínűleg az

okozza, hogy az előző mérésből radon leányelemei maradtak a detektorban. Ezek átlagosan

kb. 20 perc alatt bomlanak és kb. 2 óra elteltével tűnnek el a detektorból.

F.4.3. Hálószoba (3. mérés)


Mérés ideje: 2006. 10. 21. 16: 46- 2006. 10. 21. 22: 46

Maximum: 500 Bq/m3, átlag 300 Bq/m3

Időfüggés :100 (Bq/m3)/ óra emelkedési sebesség

Ez egy nappali beáramlás-mérés. Az elvárásoknak megfelelően növekszik a levegő

radontartalma, csupán két pont töri meg a szigorú monotonitást, azok esetében feltehetőleg

egy-egy ajtónyitás zavarta meg a telítődést.

31

P.1. Szuterén (1. mérés, átlag)

31. kép: Hunyadi u. 5 szuterénjének mérési eredménye 1

Mérés ideje: 2006. 10. 20. 20: 13- 2006. 10. 21. 07:43

Maximum: 2500 Bq/m3

Időfüggés: nagyjából állandó, kicsit csökken

A legérdekesebb eredmények kétségkívül a szuterénben születtek. Itt a radon viselkedése

tökéletesen megfelel az elvártaknak. Ez az első mérés és igen nagy radonkoncentrációt mutat,

a környező országok határértékeit bőven túllépi.

P.1.2 Szuterén (2. mérés, átlag)


Mérés ideje: 2006. 11. 03. 16: 52- 2006. 11. 05. 18:22

Maximum: 900 Bq/m3

Időfüggés: 25 (Bq/m3)/óra sebességű emelkedés az első napon, kb. 70 (Bq/m3)/óra

sebességű emelkedés a második napon

32

Ez a mérés jól mutatja azt, hogy a radon a szellőztetéssel gyorsan kiszökik a szobából. Ez a

mérés egy 48-órás beáramlás-mérésnek indult. Az ábrán jól látszik, hogy a radonkoncentráció

0-ról elkezd növekedni, majd rövid idő alatt újra nullára zuhan. Ennek oka ismét az ajtó

nyitása volt. (Családtagok bementek a szobába.) Pozitív, hogy jól láthatóan a radon igen

hamar (kevesebb, mint 1 óra alatt) teljesen kiszellőzik a szoba levegőjéből.

P.1.3. Szuterén (3. mérés, beáramlás)


Mérés ideje: 2006. 10. 29 20: 49- 2006. 10. 30. 11:49

Átlag: 170Bq/m3

Időfüggés: az első három órában emelkedik, utána konstans

Ez a mérés meglepő, hiszen az előbbieknél alacsonyabb átlagos értéket reprezentál. Lehet,

hogy melegebb volt az idő, vagy reggeltől mértünk estig, mindenesetre inkább egy

átlagméréshez hasonlít, és akár az egyik lakószoba levegőjének radontartalmára is

vonatkozhatna, hisz a ház egyéb szobáiban kaptunk hasonló értékeket.

33

P.4. Szuterén (4. mérés, beáramlás)


Mérés ideje: 2006. 11. 11. 15: 08- 2006. 11. 12. 12: 38

Maximum: 1500 Bq/m3

Időfüggés: a feltöltődési egyenletnek megfelelő, kékkel az 1.egyenletnek megfelelő

illesztést ábrázoltuk

Ha létezik ilyen, akkor ez a legszebb mérésünk. Tökéletesen megfelel mindennek amit egy

beáramlás-méréstől az 1. egyenlet (19. oldal) alapján várunk. A szuterént kulcsra zártuk, és

senki sem bolygatta a szoba levegőjét. A koncentráció exponenciálisan növekedett, értékének

maximuma 1540±44 Bq/m3. Ezt a telítődési értéket illesztéssel kaptuk meg (Gnuplot

matematikai programcsomag). A másik illesztési paraméter értéke 1/λ* = 6,5 ± 0,7 óra. Ez

jóval gyorsabb feltöltődést mutat, mintha a szobában lévő rádiumatomok bomlása töltené fel a

szobát, csak úgy tudjuk értelmezni ezt az értéket, hogy a radon diffúziója a jelentős tényező.

Valószínűleg, ha a mérés hosszabb ideig tartott volna, akkor sem emelkedett volna tovább

a levegő radontartalma. A telítési értéket a meteorológiai viszonyok tudják megváltoztatni.

A szuterén feltöltődésének előző mérésénél kapott 200 Bq/m3 körüli telítődési érték sokkal

kisebb, mint a többi mérés alapján az várható lenne. Ezen kívül a betöltődés gyorsabb is.

Ennek egyik magyarázata az lehet, hogy a meteorológia nagyon számított. Erősebb szélben

nagyobb a radonkiszökés, és a nyomáskülönbség hatása miatt a bejutás/kiszökés is gyorsabb

lehet. Ez rávilágít a beltéri radontartalom meteorológiai viszonyoktól való függésére.

34

5.3.4. Mérési eredmények a H1, H3, H4 házakban

A következő mérések az eddigiektől kissé távolabb elhelyezkedő házakban történtek. A

mérési helyeket úgy válogattam, hogy a végén következtetéseket tudjak levonni arra

vonatkozóan, hogy a bányavágat elhelyezkedése összefüggésben van-e a

radonkoncentrációkkal.

H4 ház

35. kép: Jókai u. 3 pincéjének mérési eredménye

Mérés ideje: 2006. 10. 29. 10: 40- 2006. 10. 29. 20: 40

Maximum: 600Bq/m3

Időfüggés: változó

A bányavágattól ez a ház van a legmesszebb. Itt egy borospincében mértem, aminek a

szellőzése elég rossz. Ez azt jelenti, hogy nincs külön kiépített szellőzőnyílás. Az

ajánlásokhoz képest itt is magas a levegő radonkoncentrációja, de még így is jóval kisebb a

Hunyadi u. 5-ben mérteknél. A maximum utáni visszaesést valószínűleg a házigazdák

érkezése okozta, akik onnantól kezdve nyitva hagyták az ajtót, vagy feltámadt a szél.

35

H1 ház.

36. kép: Ady E. u. 10 pincéjének eredménye

Mérés ideje: 2006. 10. 22. 12: 39- 2006. 10. 22. 16: 09

Maximum: 200 Bq/m3

Időfüggés: konstans

Ez a mérés meglepetést okozott. Ez van a vágathoz a legközelebb, ezért itt vártuk a

legmagasabb értékeket. Ezzel szemben itt mértük a legalacsonyabb radonkoncentrációt. A

mérés rövid ideig tartott ugyan, de az okok közül legvalószínűbbnek látszik az, hogy a pince

szellőzése nagyon jól meg van oldva. A H1 ház udvaráról származó talajminta radonkamrás

mérése azt mutatta, hogy ennek a talajnak a legnagyobb a radonkibocsátási képessége. Mind a

jelen munkában vizsgált minták közül, mind az Atomfizikai Tanszéken korábban ugyanilyen

körülmények között vizsgált minták közül. Tehát a helyszín a beltéri magas radontartalomra

nézve fokozottan veszélyes, de a megfelelő szellőztetési technika a mérési eredményeink

szerint jól megoldja a problémát. Más kérdés, hogy ezen technikai megoldás előtt mekkora

volt a ház levegőjének radontartalma.

36

H3 ház.

37. kép: Hunyadi u. 8 pincéjének mérési eredménye

Mérés ideje: 2006. 11. 12. 13: 01- 2006. 11. 12. 20: 01

Maximum: 400 Bq/m3

Időfüggés: enyhén emelkedik

Az utolsó mérést is a Hunyadi utcában végeztük, de a vágattól távolabb. Itt is pincében

mértünk. A levegő radontartalma szépen emelkedett, de valószínűleg itt sem ért volna el az

értéke négyjegyű számot hosszabb mérés esetén sem.

A házak eredményeinek összehasonlítása:

ház távolság a vágattól pinceszinten a max. mért radontartalom szellőzés

H1 5 m 200 Bq/l megoldott

H2 20 m 2500 Bq/l rossz

H3 40 m 400 Bq/l nincs

H4 50 m 600 Bq/l rossz

37

Összefoglalás Vizsgálataim tárgya Kővágószőlős volt. A községben és környékén a természetes

radioaktivitást vizsgáltam. Talajmintáknak-, vízmintáknak-, és lakóépületek levegőjének

radontartalmát mértem.

Meghatároztam 5 talaminta radonexhalációját, 4 ház pincéjében és több szobájában a

beltéri radontartalom nagyságát és időbeli változását (rövid) néhány órás, ill. néhányszor tíz

órás időtartamokra. A lakosok sugárterhelésére jellemző átlagméréseket, és az építőanyagok

és építési technikák által meghatározott beáramlásméréseket végeztem.

Mivel Magyarországon ezekre nem vonatkozik hatályos törvény, a környező országok

törvényileg szabályozott egészségügyi határértékeire és ajánlásaira támaszkodtam. Ennek

megfelelően Kővágószőlősön minden esetben az átlagosnál-, és a megengedettnél magasabb

koncentráció- értékeket mértem. A mérésekkel nem sikerült egyértelműen bebizonyítanom,

hogy az eredmények összefüggésben állnak a volt uránbányával, de nem is zárhatom ki ezt a

lehetőséget. A bővebb feltáráshoz további, részletesebb mérésekre lenne szükség.

Meghatároztam Cserkút természetes vízforrásának radontartalmát 51 alkalommal egy éves

tartományban. Ezt időben jó közelítéssel állandónak találtam. Két alkalommal meghatároztam

a Négy-barát forrás radontartalmát is, ami hasonló értékűnek adódott, mint Cserkút- forrás

radontartalma.

Dolgozatomban arra törekedtem, hogy közérthető legyen, hogy szükség esetén az itt élő

laikusok is megértsék, miről van szó, mi az amitől félniük kell, és mi az amitől nem.

Fontosnak tartanám a lakosság tájékoztatását, hiszen az eredmények is azt bizonyítják, hogy

szellőztetéssel szinte orvosolható a probléma.

A Kővágószőlősi természetes radioaktivitási szintek a talajok és a vizek esetében is

magasak, a sugárvédelmi ajánlási szintekhez közel esnek. A beltéri radontartalom

sugáregészségügyi hatásainak megállapításához nem mértem elegendő időtartamban, de a

méréseimből megállapítható, hogy a beépített szellőztetési és építési technológiák szerepe

fontosabb a geológiai meghatározottsággal szemben.

Összességében úgy gondolom, hogy a kővágószőlősi sugárzással foglalkozni kell,

folyamatos méréseket kell végezni. A veszély fennáll, csak tudnunk kell kezelni.

38

Irodalom Kővágószőlős, Kiadta: Kővágószőlős Község Önkormányzata, 2001

Ádány Tímea Szakdolgozata 2005, ELTE Atomfizikai Tanszék

Bede Brigitta Szakdolgozata 2005, ELTE Atomfizikai Tanszék

Boráros Viola Szakdolgozata, 2006, ELTE Atomfizikai Tanszék

Breitner Dániel TDK-dolgozata 2004, ELTE Atomfizikai Tanszék

39

termÉszetes radioaktivitÁs vizsgÁlata kŐ tdk –...

Documents